Egy-két hét mindig kell, mikor aztán valami kiveri a biztosítékot. Akkor megint írok, és utána egy-két hétig nyugi van. Jó terápia ez.
Nem akarok olyan lenni, mint abban a reklámban a papa, aki azon kesereg, hogy hol vannak azok a régi jó dolgok, amik ma nem találhatók már, de sajnos egyet kell értenem vele, legalább két dolog hiányát illetően. Az egyik a Leo jégkrém, nem tágya a posztnak, illetve a Boci csoki, ami úgy tűnt el, hogy közben itt van.
Ugye jött a rendszerváltás, és a szerencsi csokigyárat úgy adták el bagóért, és a témánál maradva vitték is, mint a cukrot. A sok vacak csoki közzül azonban kimagaslott egy, mégpedig a Boci. Emlékszek, kicsi koromtól kezdve ha nagyszüleimhez mentünk, vagy onnan átbattyogtunk dédszüleimhez, akkor valamelyikőjük biztosan adott egy táblával. Ilyet:
Ez a halványkékes, sztaniolos megoldás, meg a benne megbújó csoki, meg az illata, na az ami nagyon hiányzik. Ugyanis a mai Boci, fájdalom, nevén kívül semmit nem hagyott meg abból az időből. Jelenleg Csehországban gyártják, íze is olyan távol áll az eredetitől, mint ide Csehország.
Ez:
Higgyétek el, nagyon belémégett az az íz és illat annak idején. A régi Boci megszűnése óta egyedül a teljesen hétköznapi Cadburry’s csoki tudta hozni megközelítőleg azt az ízvilágot, amit a Boci tudott. És erre mit látok pár napja? Boci csokit, limitált kiadásban. A csomagoláson egy agy grafikus pecsét, hogyaszongya: „Nyolcvan év tapasztalatával”., de ami szíven ütött, az a korai dizájn volt. Halványkék ég és barna boci. Na gondoltam, et ki kell próbálni.
A csomagolás alapján ez is cseh termék, azonban az íz és az illat… mint a régi.
A jóízű elfogyasztás után tisztelettel kérdezem, hogy hova süllyesztették el a receptet? Miért kellett húsz évet várni az előhozatalával? Miért kell azt az ízetlen cseh csokit nyammogni? Illetve nem kell, rendben. És egyáltalán, hogy merik ráírni, hogy nyolcvan év tapasztalatával, hisz a gyárral együtt kapták a receptet is, ami annyira jó volt, hogy nyomban elüllyezették, és jöhetett a mindegyik táblában egy jó pohár tej van…
Tudom, a multi cinikus gőgje.
